Filmsikert j�sol a program

Az Oklahomai Egyetem professzora, Ramesh Sharda, m�r a diplomamunk�j�t is ebben a t�m�ban �rta. Egy neur�lis h�l�t �p�tett fel, mely a film n�h�ny alapvet� jellemz�j�b�l kiindulva meghat�rozza a val�sz�n�s�thet� bev�telt. Ezen jellemz�k mindegyike a film elk�sz�t�se el�tt ismert az ameriaki moziipar sz�m�ra. Ilyen fontos tulajdons�g a korhat�r, a szerepl�k ismerts�ge, a m�faj, folytat�sa-e valami kor�bbi filmnek, h�ny moziban vet�tik majd a premier napj�n, valamint az, hogy milyen speci�lis effektusokat alkalmaznak benne. E v�ltoz�k alapj�n a neur�lis h�l� kilenc kateg�ri�ba sorolhatja a filmet, az 1 milli� doll�r bev�telt jelent� abszol�t buk�st�l, a 200 milli�s bev�telt hoz� kasszasikerig. Sharida professzor neur�lis h�l�ja 35%-os pontoss�ggal jelzi el�re a kateg�ri�t, de az esetek 75%-�ban csup�n maximum egy kateg�ri�t t�ved. Munk�jukat az Elsevier kiad� Expert Systems with Applications c. foly�irat�ban k�zlik egy h�nap m�lva.

A program j�l vizsg�zott, �s a hollywoodi film st�di�k elismer�s�t is kiv�vta. Az idehaza is n�pszer� P�kember 2-r�l, illetve a Shrek 2-r�l helyesen gondolta, hogy a jegyelad�si list�k �llovasai lesznek. A N�gyen r�sen (Waking Up in Reno), illetve a Szabad, mint a sz�l (Running Free) filmekr�l pedig szint�n re�lisan jelezte, hogy nem fog r�juk az ut�kor eml�kezni.

A professzor j� �zleti �rz�kkel lehet meg�ldva, hisz a legjobb pillanatot v�lasztotta arra, hogy kutat�sainak nagyobb publicit�st szerezzen. Ugyan 2005-ben m�g h�rom nagyobb szab�s� produkci� h�tra van (Harry Potter, King Kong, Narnia Kr�ni�k�i), de az idei mozibev�telek j�val elmaradnak a tavaly ilyenkoriakt�l. Hollywood keresi az okokat. Term�szetesen a program ezeket a k�rd�seket nem tudja megv�laszolni, a neur�lis h�l� csup�n el�rejelz�sekre k�pes.

Forr�s:http://katalog.index.hu/cgi-bin/kereses.cgi?KERESES=Harry+Potter+h%EDrek&ID=1&target=magyarweb&x=9&y=4