A Kviddics �vsz�zadai
                                                      A szerz�r�l

Tudor Hushpush a kviddicsj�t�k elismert szak�rt�je (�s-saj�t bevall�sa szerint-fanatikus rajong�ja.
Sz�mos kviddics-t�m�j� k�nyvet �rt,melyek k�z�l a legjelent�sebbek:A Wigtown Wanderers var�zslatos j�t�ka,Az �r�lt r�pt� ember ("Durrbele" DAi Llewellyn �letrajza),Gondolatok a gurk�r�l-V�dekez�si strat�gi�k a kviddicsben.
   Tudor Hushpush,ha nem nottinghamshire-i otthon�ban tart�zkodik,ott van, "ahol a Wingtown Wanderers azon a h�ten j�tszik".Szabadidej�ben backgammonozik,gyakorolja a veget�ri�nus szak�csm�v�szetet �s m�rk�s sepr�ket gy�jt.

                      Az aranycikesz sz�let�se
                                       (r�szlet)

A golden snidget vad�szata a 10. sz�zad elej�t�l d�vott a boszork�nyok �s a var�zsl�k k�r�ben.A golden snidget ma m�r v�dett faj,de akkoriban k�z�ns�ges volt Eur�pa �szaki ter�letein,j�llehet a muglik ritk�n figyeltek fel a sebes r�pt�,kiv�l� rejt�z�k�pess�g� ma�rra.
  A snidget befog�s�val j�r� dics�s�get csak n�velte,hogy a mad�s apr�,rensk�v�l mozg�kony,�s �gyesen elb�jik a pr�d�ra les� ragadoz�k el�l.Egy Kviddicsm�zeumban ki�ll�tott 12.sz�zadi falik�rpit snidgetfog�ssal pr�b�lkoz� csapatot �br�zol.Az els� jelenetben azt l�thatjuk,amint a vad�szok igyekeznek elkapni a snidgetet,s ehhez h�l�t �s var�zsp�lc�t haszn�lnak,illetve puszta k�zzel pr�b�lkoznak.Az �br�zol�sb�l az is kider�l,hogy a mad�r sok esetben nem �lte t�l a befog�st.Az utols� jelenetben a snidgetet befog� var�zsl� l�that�,amint �tveszi a jutalm�t,egy zs�k aranyat.
  A snidgetvad�szat sok szempontb�l is el�t�lend� sz�rakoz�s volt.J��rz�s� var�zsl� nem helyeselheti a b�k�s kis madarak sportol�s c�m�n �z�tt puszt�t�s�st.....................................................................................

                                              A k�zd�t�r

  Zacharias Mumps a 14. sz�zadi kviddicsp�ly�t 150 m�ter hossz�,54 m�ter sz�les,ov�lis ter�letk�nt �rja le.A p�lya k�zep�n kb. 60 centim�ter �tm�r�j� k�r helyezkedett el,oda vonult be a labd�kkal a b�r� (ahogy akkoriban nevezt�k:a vidd�ntn�k),a csapatok tagjai pedig fel�lltak k�r�l�tte.Abban a szempillant�sban,mikor a labd�k a felr�ppentek(...........),a j�t�kosok a leveg�be emelkedtek.Mumps idej�ben a labd�t g�lszerz�s c�lj�b�l a p�zn�ra szerelt nagy kosarakba dobt�k.
  1620-ban jelent meg Quintius Umfraville A var�zsl�k nemes sportja c�m� munk�ja,amelyben tal�lhat� egy v�zlatos k�p a 17.sz�zadi kviddicsp�ly�r�l.Ezen m�r felt�nik a b�ntet�z�nak�nt ismert ter�let.A kosarak imm�r j�val kisebbek,mint Mums idej�ben voltak,�s magasabb p�zn�kon helyezkedtek el.
  1883-ban a kosarak elt�ntek a p�ly�kr�l,s hely�ket �tvett�k a karik�k.Ezzel az �j�t�ssal,melynek visszhangj�r�l a Reggeli Pr�f�ta is besz�molt (..),megsz�letett a ma is haszn�lt,modern kviddicsp�lya.

                             A labd�k

Gertie Konder napl�j�b�l tudjuk,hogy a kvaffot m�r a ketdet kezdet�n b�rb�l k�sz�tett�k.A n�gy kviddicslabda k�z�l ez az egyetlen,amit eredetileg nem b�v�ltek meg.Egyszer�,varrott b�rlabda volt;gyakran f�llel is ell�tt�k az egykezes dob�s megk�nny�t�se c�lj�b�l,egyes r�gi kvaffokon pedig lyukak tal�lhat�k az ujjak sz�m�ra(..).A markol�sseg�t� b�b�jok 1875-�s felfedez�se azonban feleslegess� tette a f�let �s a lyukakat, mivel a b�b�jozott b�r azok n�lk�l is biztos fog�st ny�jt a hajt�nak.
    A modern kvaff 30 cm �tm�r�j�, fel�lete varratmentes.Skarl�tpirosra el�sz�r 1711 tel�n,egy szakad� es�ben lej�tszott m�rk�z�s ut�n sz�nezt�k.Az es�ben ugyanis szinte k�ptelens�g volt megtal�lnia labd�t,valah�nyszor az a s�ros talajra hullott.A hajt�kat az is egyre jobban bosszantotta ,hogy minden elrontott �tad�s ut�n le kellett sz�llniuk a f�ldre a kvaff�rt.

Folytatom.....